Sziasztok! :)

Ma eléggé magam alatt voltam. Szomorú idézeteket olvastam, egyedül voltam és nagyon nagyon hiányzott. Még mindig nagyon hiányzik. 

Dêlelôtt pedig voltam az én jófej mamámnál is, akkor jó is volt, de délutánra nagyon megtörtem. Rádióba is egy csomó szomorú meg szerelmes szám ment... Szar volt nagyon. :'(

Aztán meg röhögtem magamon, h milyen szánalmas vagyok, h ennyit gondolok rá, pedig már tök felesleges. :D Dehát a szerelem ilyen...pláne ha életed szerelmérôl van szó...

Azzal nyugtattam magam, hogy: "Ha szeretsz valakit, engedd el. Ha viszontszeret, visszajön."

Ês ezzel: "Ha együtt kell lennetek, elôbb-utóbb együttlesztek."

Ha pedig nem, akkor legalább egy jó lecke volt, és egy csodálatos idôszak. :') :'( *...* <3

És ahogy ígértem, közös sztori:

2013 nyarán anyámék még ellenezték a kapcsolatunk. Így titokban kellett mindent csinálni. Rossz volt nekik hazudni, de annyira szerettem, hogy érte bármit. :) <3

Szóval ezen a nyáron meg voltam hívva az apjáékhoz. Nagyon szerettem volna menni, de itthon mit mondjak, hova megyek?.. Hát kitaláltam, hogy egy barátnômnek lesz szülinapja (egyébként neki volt szülinapja) és meghívott egy pár napra egy pár lányt. Elengedtek. Annyira boldog voltam, úgy örültem neki. :)) 

Ott voltunk 3 napot. Akkor is mindent együtt csináltunk, és akkor se mondta meg senki, hogy mit csináljunk. Voltunk fürdôbe, sétáltunk a városba, pecáztunk, fôzôcskéztünk. Annyira IMÁDTAM <3 <3 <3 :) 

Rá egy hónapra megint mentünk. Akkor is elengedtek. Akkor is ugyanazokat csináltunk, nagyon nagyon jó volt. :) És 2013.08.09-én törtênt valami, ami azóta is titok, nem sok ember tud róla. Majd egyszer talán elmondom nektek is. ;)

00:00 Azt kívánom hogy....

" Nehéz elengedni a dolgokat. Még akkor is, ha az, amit el kéne engedni, csupa tövis. Talán éppen azt a legnehezebb."

Boldog pí napot mindenkinek! (kinek hogy tetszik) :D

Jó éjszakát emberek! :)