Sziasztok! :)

Elég vegyes napom volt. Percenként változik a hangulatom.

Reggel egész jó kedvem volt. Tesin fociztunk megint. *...* Jó volt, csak kancsi vagyok. :D 

Délután fakt után siettem ahhoz a buszhoz, amin ô is ott volt egy hete. Futottam, elértem, felszálltam. Keresem a buszon...sehol senki... Aztán láttam, hogy a buszmegtôl kicsit hátrébb ott vannak... Fhú de felidegesítettek.

Pedig ma már úgy voltam vele, h elfogadom a történteket, és tiszteletben tartom és nem bánkódok miatta. De hazajöttem és megint elôtört bennem, hogy hogy tehette ezt velem... Sírtam.

A következô pillanatba már nem fâjt annyira. Most este pedig már megint jó kedvem van. Hát esküszöm én se értem magam..

Most az jutott eszembe, hogy a kapcsolatunk végén már nem voltunk önmagunk. És ez nem volt jó. 

Talán most tényleg így kellett ennek lennie. De az, hogy egy kis ki tudja ki miatt.. Annak nagyon nem kellett megtörténie! És ez nagyon fáj. Látni ôket együtt..szörnyû..

Egy közös emlék:

Ugye egy sulibulin jöttünk össze. Hát ezért rendszeresen visszajártunk sulibuliba, és hónap meg évfordulókor arra a helyre is, ahol összejöttünk. (lány mosdó :DD)

És ott mindig visszaemlékeztünk, hogy milyen is volt. Romantikáztunk és olyan jó érzés volt. :)

Most is visszamennék ugyanúgy. Visszapörgetném az idôt ha tehetném..és nem követnénk el ugyanazokat a hibákat.. De sajnos ez lehetetlen. A múltat már nem tudjuk megváltoztatni. De tehetünk érte, hogy a jelen jó legyen, hogy holnap úgy gondoljunk vissza rá, hogy milyen jó is volt akkor. Ugyanis a holnap már jövô! És most kell érte tennünk!

Soha ne add fel!!!

Jó éjszakát, szép álmokat! :)