Sziasztok!

Ma egész jó napom volt. :) Suliba nem volt semmi különös. Suli után barátnőmmel elmentünk vásárolgatni. :) Ettől mindig jobb kedvem lesz, bár most amúgy se volt rossz. :)

Viszont ezután láttam őket...a buszmegállótól 10 méterre egy padon ölelkeztek...
Már egészen megszoktam, de azért mégis rossz érzés volt azt látni, hogy életem szerelme egy másik lányt ölelget, és mást szeret...
De ez most erősebbé tesz. :)

Ma azon gondolkoztam, hogy annyira röhögnék ha átbaszná a csaj. :DD

Most is visszanéztem a képeinket. Boldogan gondolok vissza rá. :) Viszont közben az is eszemben van, hogy mennyire megváltozott. Rá se ismerek. És ez elszomorít.

Amikor hazajöttem, felpróbáltam, amit vettem, és rájöttem, hogy meglátszik rajtam, hogy fogytam. És ez adott egy kis önbizalmat. :) Mikre nem képes egy szakítás...

Most próbálok kicsit magammal foglalkozni, minél jobban kinézni, hogy rájöjjön, hogy milyen hülye volt, hogy eldobott magától. Tudom, hogy most úgyse érdekli, de később fogja. ;)

00:00 Kívántam :)

Egy idézet, amit szívből neki küldök:
"Hiányzol, mint testnek a vér, szinte éget, hogy nem vagy az enyém. Hozzád repülnék, mint egy gondolat, hiányzik minden ami te vagy."

Végül pedig idézet tőle:

Egyszer megbántott valamivel, és írt egy levelet is, hogy megbocsássak.

"Bocsánat Szerelmem

Nem tudnék annyiszor bocsánatot kérni, ahányszor megbántam.Bocsánat Szerelmem. Nem gondoltam, hogy ennyire rosszul esett, néha nem gondolkozok, és hülye vagyok. Kérlek ne haragudj rám, már annyiszor megbántottalak, hogy rájöttem, hogy én ilyen vagyok, hogy mindig megbántlak a hülyeségemmel, de sajnos ilyen vagyok, kérlek fogadd el. De megpróbálok változtatni rajta. Megbántam, sírtam is, nem akarlak elveszíteni. ÖRÖKKÉ IMÁDLAK KICSIM ♥♥♥ Nagyon Szeretlek ♥♥♥
Mégegyszer ne haragudj."