Sziasztok! :)

Ma van a tavasz első napja. :) Ahhoz képest nem volt valami jó idő. :(
A tavasz a szerelmesek hónapja is. Kár, hogy az enyém már nincs mellettem. :(

Ma egész átlagos kedvem volt. Délelőtt tanulgattam meg olvasgattam. Délután anyával mentünk korizni. Vagyis mentünk volna, de már bezárt, és feleslegesen mentünk oda. :( A másik koripályára pedig már nem akartunk menni.
Már másodjára járok így. Amikor még együtt voltunk, vele is el akartam menni korizni. Akkor is odamentünk, és akkor láttuk, hogy műszaki okok miatt zárva. Ez már vicces :D
Nagyon rossz volt az a nap, végig sírtam a buszon is. És amikor megtudtuk, hogy korizni se tudunk még rosszabbul lettem. Beszélni se tudtam, csak sírtam. Persze ekkor már nem szeretett, mert nemhogy megvigasztalt volna, még neki állt feljebb, hogy sírok, meg, hogy neki elege van ebből. Nagyon tönkretett.
Ma azon gondolkoztam, hogy lehet, hogy jobb is így, hogy most vége. A kapcsolatunk végén már tényleg csak egy teher volt mindkettőnknek. De nekem az fáj a legjobban, hogy már nem is akarta helyrehozni. Én pedig hiába mentem tönkre attól, hogy mindig helyre akartam hozni, ő már leszarta. Nagyon kivoltam lelkileg és idegileg is.
Rengeteget sírtam. Lehet, hogy ezért szeretett ki belőlem...Régen viszont együtt sírtunk, mindig megvigasztaltuk egymást, és szerette bennem, hogy ilyen érzékeny vagyok, és mellettem ő is azzá vált.
Lehet, hogy én b*sztam el az egészet ezzel, hogy túlságosan ragaszkodtam hozzá, és túlságosan helyre akartam hozni, és bizonyítani akartam, hogy mennyit is ér nekem. Lehet, hogy nem kellett volna. De annyira szerettem, hogy azt hittem így talán jobb lesz. De nem lett jobb. Csak sokkal rosszabb.
Ma már úgy vagyok vele, hogy talán jobb is, hogy vége lett. Így legalább nem tesszük tönkre egymást. Talán egy szép napon...
Az viszont nagyon fáj, hogy kiszeretett belőlem és más után nézett. Én soha nem tettem volna ilyet.

Nah de ma, hogy nem tudtunk korizni, elmentünk shoppingolni. :D
Vettem egy bulizós felsőt, amitől megint bulizhatnékom lett. :D Valamikor el kéne már menni..:D

Szóval már kezd begyógyulni a lelkem, bár sosem fog igazán. Sohasem fogom elfelejteni őt. :) ♥

Ma még az jutott eszembe, hogy a kapcsolatunk elején, mikor még "csak barátok" voltunk, ő éppen felvételi előtt állt, és együtt matekoztunk, készültünk a felvételire. :) Oda is elmentem vele. Ott voltam végig mellette. És magához képest nagyon jót írt. :O Olyan büszke voltam rá. :) ♥
És péntekenként mindig jártunk a focipályára focizgatni. :) Ezek is eléggé összehoztak minket. :)

Holnaptól idézek az ő leveleiből is, de most egy olyan idézetet írok ki, ami nagyon igaz rám, és teljes mértékben neki üzenem.

"Tudom, hogy nehéz velem. Tudom, hogy néha beléd marok egy-egy szavammal vagy tettemmel, sőt néha úgy érzem még a pillantásommal is bántani tudlak. Kérlek, bocsáss meg érte. Pedig nagyon szeretlek! Szeretnék a menedéked lenni, hogy hozzám menekülj ha a világ bánt, és nem akarom, hogy én bántsalak és otthontalanul bolyongj. Néha kicsit megőrülök, de ez nem változik. Kérlek, legyél velem türelmes! Ígérem, nagyon foglak szeretni cserébe!"

Így is-úgy is nagyon szeretem, bármi történjék. :) :'( ♥ ♥ ♥

Jó éjszakát, szép álmokat! :)

Sziasztok!

Péntek van, vége a hétnek. A legtöbb ember örül ennek.
Én viszont utálom a pénteket, amióta szakítottunk.
Péntek a mi napunk volt, szinte minden pénteken együtt voltunk. :) Nagyon szerettem :')
Most viszont szörnyen utálom, mert rohadtul nem tudok mit kezdeni magammal, egyfolytába csak arra gondolok, hogy ezt a napot mindig együtt töltöttük..
Viszont így több idő jut a barátaimra. :) Többet tudok velük lenni; mert amikor együtt voltunk egy kicsit elhanyagoltam őket, amit nagyon sajnálok. Próbálom bepótolni! :)

Ma sem láttam.
Már kezdem elveszteni a reményt, hogy majd egy szép napon azt mondja, hogy mégiscsak szeret és kezdjük újra.
Egyébként, ha ezt mondaná, szívem szerint visszamennék hozzá, de az eszem azt mondja, hogy ne. Nem szabad. És ha egy olyan lehetőséget hagyok ki, amit egy életre bánni fogok?? Tudom, hogy mást nem tudnék így szeretni, mint őt. És csak vele tudom elképzelni magam.
Már fb-ra is kirakta, hogy együtt van azzal a csajjal, aki miatt elhagyott. Százan lájkolják, meg kommentelik hogy sokáig...egy embernek pedig a szíve szakad meg.De ha ő vele akar lenni, hát legyen. Nem tudok mit kezdeni vele. Csak nagyon fáj.
Azért meglátjuk, ki nevet a végén! ;)

"Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni."

Jó éjt, szép álmokat nektek! :)

Sziasztok!

Tehát összejöttünk azon a bizonyos sulibulin, de még magunknak se vallottuk be, hogy együtt vagyunk.
Aztán egy hónap múlva írtunk egymásnak levelet, és 1 éven keresztül minden hónapfordulóra írtunk. :)  Annyira IMÁDTAM a leveleit, mindig meghatódtam rajtuk :')
Vagy még adtunk egymásnak apróságokat. :)
Egy évre pl. vettünk egy széttörhető szív medált, ami mai napig a nyakamban van. :) Nem tudom, hogy ő azóta mit csinált vele, de nagyon remélem, hogy eltette, és nem dobta ki. Nem csak azért mert drága volt, hanem mert ez nagyon sokat jelent(ett) nekünk.
Minden egyes percet imádtam, ami vele volt. :') Rengeteg közös élményünk van, és mindenről ő jut eszembe. Azt hittem, hogy örökké együtt leszünk, és együtt fogunk megöregedni. Megígértük egymásnak. És azt is megígértük, hogy csak mi leszünk egymásnak és senki más. Igaz szerelem volt. Annyira boldogok voltunk. De ő nem tartotta be az ígéretét. :'(
Kezdetben szüleim ellenezték, így titkolnunk kellett nagyon sokáig. De végül keresztanyukám beszélt a fejükkel, amit nagyon köszönök neki. :)
Mai napig őrzöm az emlékét, minden apró dolog megvan, ami hozzá kapcsolódik. :')
Szeretem őt. Mindennél jobban. Soha senkit nem szerettem még így, és nem is fogok soha. Egy hülyegyerek, de IMÁDOM. :') ♥♥♥
Nekem ő jelenti az életet.

Nagyon nagyon rosszul esik, hogy ezt tette velem. Azt ígérte, hogy neki nem kell más, mert megtalálta azt, aki kell neki. Mégis elhagyott. :'(
Együtt tanultuk meg, hogy milyen is az az igaz, őszinte szerelem. Amit én mindig is érezni fogok iránta. És tudom, hogy a szíve mélyén ő is így érez.
Remélem rájön, hogy mással nem olyan, mással nem lehet olyan boldog, mint velem.
És nem csak a jó dolgok miatt volt jó vele lenni. Hanem mert akármi volt, mindig ott voltunk egymásnak, és minden rosszat meg tudtunk oldani.
De a kapcsolatunk végén már tényleg csak egyfolytában veszekedtünk, és ő már leszarta az egészet. Már nem tett meg értem annyi mindent mint régen, sőt, alig tett valamit.

Szoktam látni őt a buszmegállóba a csajjal. Még csak nem is köszön. Idegen vagyok a számára...
Ma is láttam, de a csaj nem tudom, hogy ott volt-e. De sose azzal a busszal megy amivel én..

Ő sírt miattam nagyon sokszor. És ez azt jelenti, hogy tényleg én voltam neki az igazi. És nem értem, hogy miért hagyott el, hogy miért kell neki más..:'(

Visszanéztem a képeinket, a közös emlékeket. :')
És annyira hiányzik :'( Mindent megadnék azért, hogy újra olyan boldogok legyünk EGYÜTT..:'(

Végezetül pedig idézek a leveleiből.

1. hónapra ezt írta:

"Sajnálom azokat a perceket
Amit nem tölthettem melletted,
S nem szólhattam bele
Hogy kivel jössz össze.
De ez akkor megváltozott
Amikor a sulibuli összehozott.
Ekkor döbbentem rá, hogy szeretsz
S ebből folytatás lesz.
Azóta a legjobb barátok vagyunk
Akkor is amikor smárolunk,
Nagyon fontos vagy nekem,
Nélküled mi is lenne velem."

(írta *************************** B*11)

Jó éjszakát mindenkinek, szép álmokat! :)

Sziasztok! :)

Itt van a szerelmi történetünk 2. része :)

Tehát visszautasítottam. Utána nem is beszéltünk egy ideig.
Ezután, még ezen a nyáron összejöttem egy másik fiúval. (Nem azzal, aki miatt nem smároltunk, azzal is jártam vagy 1,5 hetet, az semmi komoly nem volt.). Együtt voltunk kb. 1-2 hónapot, de ez sem volt komoly kapcsolat.
Egy kis idő múlva megint elkezdtünk beszélgetni facebook-on és élőben is. Egyszer csak megkérdezte, hogy baj, hogy minden nap ír? Mondtam dehogyis, nyugodtan írjon. :) Később azt mondta, hogy ebből már tudta, hogy az övé vagyok/leszek. (Elég érdekes következtetés :D)
És elérkezett 2012.09.28.-a, az a bizonyos sulibuli, ahol annyi minden történt...
Megbeszéltük, hogy együtt megyünk. Úgy is lett, ott várt az utcánk végében, amikorra megbeszéltük. Azt is megbeszéltük, hogy smárolni fogunk.
Igen ám, de ott volt egy régebbi exem is, aki elhívott beszélgetni. Azt mondta, hogy semmit nem változtam, és még mindig meggyőző. Bocsánatot kért a régebbi hülyeségeiért, és újra akarta kezdeni. Lesmárolt. Úgy csókolt, mintha nem akarna elveszíteni, pedig nem is voltunk együtt. Nem ellenkeztem, mert jól esett, és ezt nem látta senki. Azt mondtam neki, hogy még meglátom.
Aztán visszamentem táncolni hozzá, de nem mondtam el neki, hogy mi volt.
Később megint elhívott beszélgetni a régebbi exem, de most ott, a "táncparketten", mindenki előtt smárolt le.
Ezután kimentünk beszélgetni. Pont akkor jött oda az előző barátom, akivel azon a héten szakítottunk. Azt mondta, hogy rosszul esett neki mással látni engem. De azt nem látta, hogy smároltunk, mert azt mondta, hogyha látta volna, akkor láttam volna sírni, de szerencsére nem így történt.
Jó volt smárolni a régebbi exemmel, de hihetetlen lelkiismeret-furdalásom volt. Berohantam a mosdóba és sírtam. Egy barátnőm utánam jött, hogy megvigasztaljon. De én csak annyit mondtam neki, hogy hívja be Őt. Bejött, és én sírva bocsánatot kértem tőle, hogy sajnálom, hogy nem vele smároltam, nem így akartam. Akkor látott először sírni.
Megbocsájtott, és megvigasztalt. Később elmondta, hogy nagyon rosszul esett neki, hogy mással látott smárolni és haza akart menni.
A buli végén, amikor kijöttem a mosdóból látták rajtam, hogy sírtam. A régebbi exem is odajött, hogy mi a baj, bántott-e valaki. Mondtam, hogy nem, de mást nem tudtam mondani.
Aztán a végén is odajött a régebbi exem, hogy csókkal köszönjünk el. Nem engedtem neki, hogy megcsókoljon.
Ezután hazamentem, és facebook-on beszéltem mind a 3 sráccal. Az előző barátom ekkor mondta el, hogy láttam volna sírni, a régebbi exemmel megbeszéltünk egy találkozót, hogy akkora eldöntöm, hogy újra akarom-e vele kezdeni.
Vele pedig megbeszéltük, hogy másnap kimegyek a meccsére, és a végén smárolunk, ha már a sulibulin nem.

Ezt a sulibulit tekintettük a kapcsolatunk kezdetének.

Másnap úgy történt minden ahogy megbeszéltük. Kimentem a meccsére, és a végén, a pályán, egy fánál smároltunk. Jó érzés volt, és annak is örültem, hogy nem haragszik a bulin történtekért. (Ő még arra is emlékszik, hogy kivel játszottak akkor.)
Ezután elkezdtünk egyre többet találkozni, mentem a meccseire, a végén smároltunk, mentem az edzéseire - télen is, majd' megfagytam - és ezek végén is smároltunk.
De mindig ügyeltünk rá, hogy ne lássa senki.
Sokáig nem is vallottuk be, hogy együtt vagyunk még saját magunknak se.

Hát így jöttünk össze. :)

Folytatása holnap. :)

Jó éjt, szép álmokat mindenkinek! :)

Sziasztok! :)

Itt van a szerelmünk történetének 1. része :)

Az egész 2011-ben kezdődött. Egy suliba jártunk és valahogy elkezdtünk barátkozni, és facebookon beszélgetni. 3 puszival köszöntünk, de ő valahogy mindig kerülte ezt. Barátnőimnek viszont mindig adott. Később azt mondta, hogy ez is a "terv" része volt.
Sokat beszélgettünk, jól elvoltunk. :)
2012 volt már amikor egyszer csak elmondta, hogy smárolni akar velem. Hát én akkor nem akartam tőle semmit és éppen egy másik fiúval alakult valami. De nem akartam megbántani, ezért beleegyeztem. Másnap suliba amikor megbeszéltük a dolgot odamentem a termükhöz és elmondtam neki, hogy ez nekem nem megy a másik srác miatt. Azt mondta megérti és tisztelt is ezért.
Ezután egy kis ideig nem volt semmi különös.
Aztán az osztályfőnöke felajánlotta nekem, hogy menjek velünk egy természettudományi kirándulásra. Beleegyeztem, mert szerettem ezeket a kirándulásokat.
Hát akkor a vonaton már eléggé közel kerültünk egymáshoz, éreztük, hogy izzik köztünk a levegő. :) Masszírozott, az ölébe ültem, ilyenek.. :)
Aztán a Csodák Palotájában volt egy kis sötétebb szoba, és ott is az ölébe ültem. Aztán a nap végén mentünk a McDonald's-ba, és ott is egy asztalnál ültünk és hülyéskedtünk. :D
Hazafele is elvoltunk a vonaton. :) Aztán megbeszéltük, hogy smárolunk. Kimentünk a mosdóba, és ott, akkor smároltunk először. :)
Hát akkor még nem csókolt valami jól..:D
Jött a nyári szünet amikor csak néha-néha beszéltünk.
Voltunk egyszer fürdőbe barátokkal. 2 szerelmespár és mi ketten.
Ott is rengeteget voltunk kettesben, jól elhülyéskedtünk és kapott egy pár csókot is. :) Mondták a barátaink, hogy ne játsszak az érzéseivel mert látszik rajta, hogy totál belém van zúgva; mondjam meg neki, hogy akarok-e tőle valamit vagy nem. Én nem akartam tőle semmit, de megbántani se akartam.
Éppen Balatonfüreden nyaraltam a családommal, amikor írt egy üzenetet, hogy Ő szeretne velem járni.
Várható volt, én mégis meglepődtem rajta. Akkor elmondtam neki, hogy sajnálom, de én nem szeretném ezt.

Folytatása holnap ;)

Jó éjt, szép álmokat! :)

Sziasztok! :)

Nemsokára leírom az egész történetet, de először megmutatom azt a levelet, amit a szakításunk után írtam, de nem mutattam meg neki.

Szerelmem ♥

Soha az életbe nem gondoltam volna, hogy ez lesz. Tiszta szívből szerettünk egymást, nem létezett más számunkra. Azt hittem ÖRÖKKÉ EGYÜTT leszünk. De nem így történt. Ellöktél magadtól. Tudom, h elég volt az állandó veszekedésből. Nekem is. De meg tudtuk volna oldani, hiszen szeretjük egymást. Tudom, hogy te is szeretsz. És azt is tudom, hogy most igazából rábeszéltek erre az egészre… hogy fiatal vagy, ne ragadj le egynél, éld az életet. Én csak egy vagyok neked a sok közül?? És úgy nem lehet élni az életed, hogy közbe melletted van életed szerelme?? De. Igenis lehet! Így teljes az életed? Nem hiszem. Vagy csak csajozni akarsz, kipróbálni, hogy milyen mással? Miért?? Velem nem volt jó? Nem tettem meg érted MINDENT?? De. És te is megtettél értem mindent. Az elején. Vagyis a végén már nem éreztem, hogy ugyanúgy szeretnél, mint régen… Te ezt mondtad…aztán meg azt, hogy kiszerettél belőlem...
Nem így van!!! Tudom jól, hogy mái napig tiszta szívből szeretsz. Csak élni akarsz..egyedül..vagy mással..amit nagyon sajnálok. Később kiderült, hogy más van a háttérben. Lecseréltél egy másik csajra…MIÉRT?? :’( :’( :’(
Remélem rájössz egyszer, hogy volt egy lány, aki tiszta szívből szeretett, és MINDENT MEGTETT ÉRTED! Olyan dolgokat csinált, amit egy lánynak nem szabadna. De megtette, mert ROHADTUL SZERET!!! És ő SOHA NEM AKART ELVESZÍTENI!!! De ez téged már nem érdekel... Nem telik el úgy nap, hogy ne gondoljak rád.. Nem akarlak elfelejteni. 2 év, 4 hónap és 14 nap után nem lehet. 864 csodálatos napot töltöttünk együtt.
IMÁDTAM minden egyes percet, ami veled volt. Boldoggá tettük egymást. Igen sokat veszekedtünk, de ha akartuk volna, meg tudtuk volna oldani a problémákat. De te már szartál az egészre, és így persze, hogy nem volt jó. De tudtad, hogy neked lesz más. És ezért ellöktél magadtól. Pedig ha nem adod fel, végig harcolsz a kapcsolatunkért és értem, még mindig együtt lennénk. De te inkább mást választottál…
Tönkretettél igen. De én MINDIG MINDENT megbocsájtottam neked, mindig mentem tovább és kitartottam melletted, mert ROHADTUL SZERETLEK!!! ♥♥♥ Még mindig szívesebben veszekednék veled, minthogy nélküled legyek… De már mind1, mert te már mással akarsz boldog lenni. Pedig én tényleg az életemet adtam neked. Viszont boldoggá is te tettél annyira, mint még soha senki. Amit nagyon nagyon köszönök. Együtt tanultunk meg őszintén, igazán szeretni. Nagyon. És azt hittem soha nem lesz vége…SOHA :’( Megígérted nekem, hogy csak én lehetek az egyetlen igaz szerelmed, és csak velem leszel életed végéig. De nem így történt… :’( És ezzel, hogy ellöktél magadtól még jobban tönkretettél. Számomra nem létezik más. Nekem te vagy az igaz szerelmem. És tudom, hogy el kellene felejtselek, mert tényleg nem érdemelsz meg, de nem megy. Bármikor visszamennék hozzád. De most, hogy már mást ölelsz és mást csókolsz, azt hiszed, hogy vele majd boldog leszel és úgy fog szeretni, ahogy csak lehet…DE NEM ÍGY VAN!!! NÁLAM JOBBAN SENKI NEM TUD TÉGED SZERETNI!!!!! Minket egymásnak teremtettek!
Remélem, egyszer rájössz, hogy veszni hagytál egy olyan lányt, aki az életét adta neked egy olyanért, aki csak éppen bejött….
Annyi minden történt velünk. És én már nem tudom elképzelni magam nélküled. 2,5 év után egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ezt tetted velem. Rohadtul fáj :’( :’( :’( És ezt a fájdalmat semmi sem pótolhatja. Csak te. :’( :’( :’(
Minden nap egyre jobban hiányzol. Úgy érzem kitéptek egy darabot a szívemből, és ez a darab nálad van.
Annyi közös emlékünk van. Minden hozzád köt. Csak egy pár dolog a sok közül: • a sulibuli, amikor összejöttünk, • a meccsre járások és az utána lévő smárolások, • a levelek, amiket egymásnak írtunk, • a fürdők, • a mozi, • a bulik, • a sétálgatások, • a közös nyarak, • ünnepek, • szeretkezések, • filmezések, • összebújások, • hülyéskedések, • Berettyóújfaluba minden, ami volt: az eljegyzés, a közös peca, • a közös nyaralás, • az együtt alvások, • az ajándékok, • az egymáshoz járások, vagy csak egy sima hétköznap, amikor csak kis időre tudtunk találkozni.
IMÁDTAM MINDENT, AMI VELED VOLT. :’( :’( :’( MÁI NAPIG NAGYON NAGYON SZERETLEK, ÉS SOHA NEM FELEJTELEK EL.♥♥♥
Mindened kell nekem!!
Ahogy vagy!!
Kérem vissza a szerelmemet!!! :’( :’( :’( Rohadtul hiányzol életem értelme. :’( :’( :’( És rohadtul hiányzik, hogy megöleljelek, megcsókoljalak és elmondjam, mennyire nagyon IMÁDLAK. :’( :’( :’(♥♥♥ MINDENNÉL JOBBAN SZERETLEK SZERELMEM!!! :’( :’( :’(♥♥♥. ÖRÖKKÉ!!! :’( :’( :’(♥♥♥

Kihagytam belőle egy részt, ami nem igazán publikus, de szerintem így is teljesen meg lehet érteni, hogy mit érzek most.

Szép estét nektek, jó éjszakát! :)

Sziasztok! :)

Egy 17 éves lány vagyok, aki őszintén szeret egy srácot. De a srác 2,5 év után elhagyta egy másik lány miatt.
Erről fogok írni nektek, de kicsit más lesz, mint a megszokott ;)
Ugyanis lesznek olyan blogok amit kimondottan a srácnak írok, de nem szeretném neki megmutatni, mert nem adom meg neki azt az örömöt, hogy lássa a fájdalmam. :) Ezért leírom nektek :)

Előre elnézést kérek a trágár szavakért vagy az esetleges furcsa tartalmakért.